Kelley Armstrong: A szellemidéző - Sötét erő trilógia #1

Először is, le kell szögeznem, hogy elég messze áll tőlem ez a szellemes, túlvilágos téma. Szóval nem kis meglepetést okozott, amikor ráeszméltem, hogy már a 100. oldalon tartok, és nem akarom letenni a könyvet.

Chloé Saunders nem akar mást az élettől, mint bármelyik tinédzser: esélyt arra, hogy befejezhesse az iskolát, barátokat találjon, és talán egy fiút is magának. Amikor azonban elkezd szellemeket látni, megérti, hogy az élete soha nem lesz olyan, mint a többieké. 
A figyelmét követelő szellemektől körülvéve Chloé végül összeomlik, és bekerül egy kisebb elmezavarral küzdő fiatalok számára fenntartott otthonba. A Lyle Ház először normálisnak tűnik, de ahogy Chloé sorra megismeri a többi ápoltat – a sármos Simont és gyanús, 
soha nem mosolygó bátyját, Dereket, a visszataszító Torit és Rae-t, aki túlságosan is szereti a tüzet – rájön, hogy valami különös, baljós dolog köti össze őket, amit nem lehet a szokásos „problémás a gyerek” viselkedéssel magyarázni. Ahogy együtt nemsokára azt is felfedezik, hogy a Lyle Ház sem egy a szokásos otthonok közül…

Eredeti cím: The Summorning

Sorozat: Sötét erő trilógia

Megjelenés éve hazánkban: 2011

Eredeti megjelenés: 2008

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.

Kiadói sorozat: Vörös Pöttyös

Oldalszám: 344

Olvass bele: http://konyvmolykepzo.chr.hu/wg3/files/download/10/szellemidezo.pdf

Az első fejezetet nagyon eltalálta az írónő. Bár jól illene egy horrorfilmbe, mégis felkelti a félősek érdeklődését is. Ebből a pár oldalból következtethetünk arra, hogy Cholé képessége már születésétől fogva megvolt, csak éppen szunnyadt a 15. születésnapjáig. Vagy valamivel titokban elfojtották. Ki tudja?

„-Cholé, Cholé, merre vagy? – utánozta egy Emilyéhez hasonló hang a háta mögött.

Cholé lassan megfordult. Az ajtóban egy rózsaszín köntöst viselő öreg hölgy állt, szeme és foga világított a sötétben. Mrs. Hobb!

Cholé össze akarta szorítani a szemhéját, de nem merte, mert azzal csak tovább ront a helyzetén, még inkább felbosszantja.

Mrs. Hobb bőre hullámzott, tekergett, aztán fényes fekete lett, ropogott, mint a gallyak a tábortűzön. Nagy darabok pottyantak le róla a földre. A haja sisteregve égett. Majd mikor nem maradt belőle semmi, csak a koponya, s azon néhány megfeketedett húscafat, az állkapcsa lassan szétnyílt – és a foga még mindig világított.

-Üdvözöllek újra nálunk, Cholé!”

Cholé Saunders egy különleges. Dadogó lány. Annak ellenére, hogy beszédhibája miatt elég sok negatív dolog éri, nem ez a legnagyobb problémája. Hanem, hogy látja a szellemeket, meg tudja idézni és visszakényszeríteni a testükbe a lelkeket. Tehát nekromanta. Mikor ezt kiderítette, végleg elvetette a másik lehetőséget, a skizofréniát, amit a Lyle-házban rá akartak kényszeríteni. Szerintem Cholé kissé befolyásolható, irányítható. Ha Derek nem bizonyítja be, hogy nem bolond, a lány minden további nélkül elhiszi magáról. Tori játszi könnyedséggel becsapta, ahogy egy másik, a lánynak nagyon fontos személy is. De Cholé folyamatosan edződik, fejlődik, kezd látni is, nem csak nézni.

A Lyle-ház. Látszólag egy rehabilitációs otthon zavart tinédzserek számára. Lakói furcsamód normálisnak tűnnek, kivéve talán Dereket, aki eléggé antiszociális. Liz egy életvidám lány, aki Cholé első szobatársa lesz, és aki kopogószellemmel rendelkezik, ami tárgyakat dobál, ha gazdája mérges. Tori legjobban egy gazdag vezérszurkolóhoz hasonlít, rendkívüli hangulatváltozásokkal. Rae egy örökbefogadott, elhanyagolt, figyelemre vágyó lány, aki mérgében éget az érintésével. Simon pedig Derek féltestvére, aki azért van itt, mert az apjuk eltűnt, és jobbnak látták, ha a két fiú együtt marad. Vagy mégsem? Mi a közös mindnyájukban? Miért kell egy otthonosan berendezett „börtönben” tengődniük? 

„Ebben nem különbözik ettől, azt hiszem – olyan változás, ami buzgón próbál meggyőzni arról, hogy nem az, úgyhogy nyugodtan érezd magad otthon! Felejtsd el, hogy őrült gyerekek számára fenntartott helyen vagy.”

Általában azt mondom, egy jó könyv mindig tartalmaz szerelmi szálat. Ez az elméletem hivatalosan is megbukott, bár nem teljesen. A trilógia másik két részében valóban fellelhető a romantika, de ez a kötet csak egy-két halovány gondolat erejéig foglalkozik a témával. De van egy erős sejtésem, hogy kihez fog leginkább kötődni Cholé.

Először azt hittem, hogy ebben a könyvben csak szellemekről lesz szó. Utána rájöttem, hogy ez a regény más. Egy veszélyes világot fed fel az olvasó előtt, ahol a legkülönfélébb lények élnek. Egy percig sem lehet unatkozni, amíg a gordiuszi csomóból szálanként gobozódnak ki a relytélyek, titkok. Csak ajánlani tudom.

Már olvastad? Írd le Te is, mit gondolsz a könyvről! A véleménynyilvánításról további információkat Az oldal működése menüpontban találsz.