Marissa Meyer: Cinder - Holdbéli krónikák #1

Ezt a könyvet még a téliszünetben szereztem be, amikor a polcok között járkáltam gyanútlanul az Alexandrában, és megpillantottam, hogy ez a szépség 70%-al le van értékelve. Sajnos azóta várakozott a polcomon, de nemrég végre mégis sikerült kézbe vennem.

Százhuszonhat évvel a negyedik világháború után emberek és kiborgok népesítik be Új Peking utcáit. A népességet halálos járvány tizedeli. Az űrből kegyetlen holdlakók figyelnek és várnak a megfelelő alkalomra… Senki sem sejti, hogy a Föld sorsa egyetlen lány kezében van…

Cindert, a tizenhat éves kiborgot a társadalom nagy része technológiai tévedésnek tartja, mostohaanyja pedig ki nem állhatja. De a kiborglétnek is megvannak a maga előnyei: Cinder szinte mindent meg tud javítani (robotokat, lebegőket, sőt még a saját meghibásodott alkatrészeit is), ezért Új Peking legjobb műszerészének tartják. E hírnevének köszönheti azt is, hogy Kai herceg személyesen keresi fel, hogy hozza helyre meghibásodott androidját. A megbízás „nemzetbiztonsági ügy”.

Vajon tényleg Cinder kezében van a Föld jövőjének kulcsa? Vagy a holdbéli királynőnek sikerül varázserejével és más fondorlatokkal meghódítania Kai herceget és vele az egész világot? A Holdbéli krónikák első könyve Hamupipőke klasszikus meséjét kombinálja a Terminátor és a Star Wars elemeivel. Az eredmény egy fantasztikus, magával ragadó történet.

Eredeti cím: Cinder

Sorozat: Holdbéli krónikák

Megjelenés éve hazánkban: 2012

Eredeti megjelenés: 2012

Kiadó: Alexandra Könyvkiadó

Kiadói sorozat: -

Oldalszám: 432

A világhálón böngészve kismillió véleményre akadhatunk, és a személyes ismerőseim közt is igen megosztó a téma, hogy kinek, hogy tetszett. Viszont úgy gondolom, a döntő többségnek pozitív élményei voltak a regénnyel kapcsolatban, és mellesleg én is ezt a tábort erősítem. Ezért nem értem, miért nem folytatták a sorozat többi részének kiadását. Jó, azért sejtem, gondolom nem kelt el elég példány az első 2 részből. De arra nem gondoltak, hogy ez egyeseknek visszatartó erőként szolgálhat, és már esélyt sem adnak a könyveknek, mert úgysem tudják végigolvasni a sorozatot? Bevallom, én is sokáig gondolkoztam azon, hogy elkezdjem-e, de végül úgy gondolom, hogy nagyon is jól döntöttem, amikor belefogtam.

Forrás

Ez mind szép és jó, de mostmár ideje a lényegre térni. Szóóóval, maga a történet egy modern feldolgozása a mindenki által jól ismert Hamupipőke című mesének. ASzörnyszívűről írt értékelésemben említettem, hogy nem igazán rajongok a régi történetek új köntösbe bújtatott változataiért, de Marissának sikerült változtatnia ezen véleményemen, ugyanis a könyve abszolút kedvencemmé vált. A Hamupipőke sztori kifullad a karakterek történetben betöltött szerepében, na meg persze a királyfi báljának gondolatában. A cselekmény és a világfelépítés többi része teljesen eredeti és magával ragadó, pláne, hogy fantasy szállal is keveredik. Blanka, az egyik barátnőm mondta, hogy ő már 10 oldal után ki tudta találni a végkifejletet, viszont én úgy gondolom, hogy ez nem ilyen egyszerű feladat. Szerintem nem ennyire kiszámítható a dolog, sőt, az írónőnek sikerült folyamatos bizonytalanságban tartania, így a feszültség is állandó volt, ami nem engedte, hogy letegyem a regényt.

Forrás

A főhősnő Cinder, egy 16 éves kiborg (félig ember, félig robot teremtmény) lány, aki mostohaanyját és mostohatestvéreit tartja el szerelői munkájából. Az eszes, bátor és talpraesett lánynak persze ez nem tetszik, viszont nem tud semmit sem tenni a dolog ellen, mivel Adri a törvényes gyámja. Rendkívül tetszett benne, hogy ő egy igazi „kemény csaj”, aki nem rimánkodik, ha be kell piszkolnia a kezét. Meglepett, hogy a mostohahúgával milyen jó viszonyt ápol, és hogy mennyire törődik vele.

Forrás

Természetesen nincs Hamupipőke történet daliás herceg nélkül. Kai herceg már rögtön a történet elején felbukkan, hogy elrabolja mind Cinder, mind az olvasó szívét, amikor megkéri a lányt, hogy javítsa meg az egyik elromlott droidját. Bár a srác elég gyatra lenne stand up fellépőként, azért a kedvessége, az eltökéltsége és az intelligenciája mégis magával ragadó. Az pedig pláne tiszteletre méltó, hogy az országa érdekében bármit, tényleg bármit képes lenne feláldozni.

A kedvenc mellékszereplő kategóriát Ikónka ítélem, mivel a kis droid egyszerűen haláli volt. A robot testbe zárt nőies gondolatai tökéletesen kiegészítették Cinder néha kicsit borongós hangulatát, nem csoda hát, ha ilyen jó társakká váltak. Továbbá a könyvben szereplő humoros megjegyzések nagy része is tőle származott, ahhoz képest, hogy „csak” egy mesterséges intelligencia.

Összességében én imádtam a regényt, és határozottan folytatni fogom a sorozatot, ha kell, angolul. Mind a cselekményt, mind a szereplőket csak dicsérni tudom, az egyediségről már nem is beszélve. Bárkinek tudom ajánlani, a fiatalabb tiniktől kezdve egészen a felnőtt korosztályig mindenki fog benne találni benne valami kedvére valót.

IDÉZETEK:

„– Hát, igen – csípett bele Cinder a fémujjaiba a fogóval. – Mindenkinek megvan a gyengéje.

– Tudom – mondta Iko. – Nekem a cipők.”

„– Mit gondolsz, vírusos? – csücsörített Cinder.

– Lehet, hogy ő is annyira belezúgott Kai hercegbe, hogy tönkrement a processzora.”

„Nézd, a világért se akarlak kioktatni arról, hogyan vezesd a boltodat – mondta a herceg –, de gondoltál már arra, hogy pénzt is kérj az emberektől a szolgálataidért?”

„Kai zsebre vágta a kezét, látszólag elégedett volt.

– Rendben. Ez esetben hagyom dolgozni, és nagyon bízom benne, hogy néhány nap múlva ott lesz a jelentése az íróasztalomon.

– Nos, ez igencsak nehezen menne, felség, már csak azért is, mert önnek nincs íróasztala.”

Már olvastad? Írd le Te is, mit gondolsz a könyvről! A véleménynyilvánításról további információkat Az oldal működése menüpontban találsz.