A blog írója: Lara
Stádium: folyamatban
Besorolás: Éhezők Viadala fanfiction
Prológus
,, Emlékeztek a kislányra a 74. Éhezők Viadaláról, akit Katniss a tizenkét
éves húgához hasonlított? Akinek halála igazságtalan és felesleges volt, de
végül Thres megbosszulta. Ruta, mint a kis sárga virág, ami a kertekben nő. Így
hívták. Hívták, mert egy Hivatásos megölte. Tizenkét évesen kihúzták, majd az
Arénába zárták 23 másik Kiválasztottal. Tudta, hogy meghal. Miként élhette meg,
egy gyenge, törékeny kislány az Éhezők Viadalát? Olvasd el Ruta történetét, és
megtudod.”
Magából a blog címéből már gyanítottam, hogy miről szól az oldalad, de biztos megerősítést csak a prológus elolvasása után kaptam.
Bár
elsőre rövidnek tűnik, mégis, ebben a pár mondatban nagyon jól összefoglaltad a
főszereplő hátterét és főbb jellemzőit. Lényegre törő, felkelti az érdeklődést,
és ha valaki ismeri az eredeti művet, de elfelejtett volna valamit, annak segít
felfrissíteni az emlékezetét.
Mindenképp
előnyös, hogy a cím alá tetted, mert így aki újonnan téved az oldalra, egyből megtudhatja,
miről írsz, nem kell keresgélnie. Ha elkészül az új design-od, én a helyedben
akkor is valami hasonlóan jól látható helyre tenném, például az oldalsáv tetejére.
Történet
Tetszik,
hogy nem Peeta vagy Katniss szemszögéből írsz. Az ő történetüket egyszer már
elmesélte Suzanne Collins, nem hiszem, hogy bárki felül tudja múlni ebben az
írónőt.
Eredeti
ötletnek tartom, hogy Ruta-ként mondod el a történteket. Nem főszereplő, de
mégis fontos. Szerethető kislány, de eddig nem igazán gondolkoztam rajta.
Eddig.
Követed
az eredeti könyvet/filmet, ami szintén pozitívum. Néha jobb az eredetihez
ragaszkodni, mint kiforgatni a karaktereket, és új életpályát szabni nekik.
Erre a blogod pedig nagyon jó példa.
Bár
tudom, mi fog történni a lánnyal, mégis izgulok, mert kívülről szemlélve, és
átélve teljesen más a dolog. Ráadásul olyan dolgokat is beleszősz a
fejezetekbe, amiket te magad találtál ki, így megtartja a fanfiction
besorolást, az olvasó pedig mindig találkozik egy-két meglepetéssel.
Írásmód,
stílus
Javíts
ki, ha tévedek, de van egy olyan érzésem, hogy nem Ruta történetét veted
először papírra/blogra. Ha mégis, őszintén minden tiszteletem a tiéd, azonnal
ki is fejtem miért.
Rendkívül
jól kidolgoztad mind Ruta, mind a többi szereplő személyiségét. A gondolatok és
a tettek is teljesen elképzelhetőek a főszereplőtől, ami nagyon fontos, és
remélem ez a jövőben is így marad. Ha adott egy hercegnő karakter, ne akarjunk
veterán motoros mondatokat a szájába erőltetni, mert az tönkrevágja az egész írásunkat.
Maradjunk inkább a ,,hejszegnős” gondolatoknál, az egyediség érdekében
megspékelve egy hozzá illő stílussal.
Megtalálod
a megfelelő arányokat. Olvastam már olyan blogot, ahol a fejezet szinte csak
párbeszédekből állt, vagy rosszabb esetben leírásokból. Nálad nem ezt láttam,
és ezért jár a piros pont. Megérzed, hogy mikor van itt az ideje egy belső
monológnak, egy párbeszédnek vagy egy leírásnak. Nem nyomja el egyik sem a
többit, ami gördülékennyé teszi az olvasást.
Ahogy
láttam, néha hajlamos vagy picit összezavarodni a múlt és jelen idő között.
Írsz jelen időben, utána egy helyénvaló múlt idejű mondat következik, itt borul
a kártyavár és folytatod múlttal, ami jelen lenne és hopp! Egyszer csak újra
visszaváltasz jelenre. Ez elég zavaró, szóval érdemes lenne jobban odafigyelned
erre.
Helyesírás
Semmi
sem tökéletes, sajnos még az írásaid sem. Úgy tapasztaltam, hogy nálad a
helyesírással van a legnagyobb gond – ami elég kár, mert ez zuhanórepülés
módjára csökkenti a blog színvonalát. Ezért kigyűjtöttem a rád jellemző
hibákat, hogy lásd, mire figyelj jobban.
Elgépelés:
ez általános hiba, mindenkivel, még velem is megesik. De van rá megoldás! Én
például a bejegyzéseimet először mindig Word-ben írom meg. A szövegszerkesztő
nagy segítségemre van, ugyanis pirossal aláhúzza, ha valamit rontottam. Ez a módszer
nekem bevált, csak ajánlani tudom.
Igekötős
igék: leggyakrabban használt igekötőink a meg, fel, át, rá, szét, össze,
vissza. Ezeket az igével egybeírjuk, kivéve, ha az igekötő és az ige közé egy
harmadik szó ékelődik be. Ezt sajnos még a Word sem javítja ki, így csak egy
alapos átellenőrzéssel tudsz rábukkanni az efféle hibákra.
Egyeztetési
hiba: ebből szerencsére nem sok volt, viszont érdemes ezekre is odafigyelni.
Leggyakrabban akkor keletkezik, ha elkezdesz egy mondatot, de egy hirtelen
gondolat miatt máshogy folytatod, és a mondat első felét elfelejted átjavítani.
Ezt szintén ellenőrzéssel tudod orvosolni, vagy egy bétát sem lenne rossz
felfogadni, több szem többet lát alapon.
Ezt
a szabályt nem tudom, hogy hívják, viszont magyartanáromtól hallottam, szóval
biztos igaz: az E/1-es igék végén, ha tehetjük, és a mondat engedi, k helyett
m-et használjunk. Így a szóhasználatunk sokkal igényesebbnek tűnik. Ez igazából
nem helyesírási hiba, de a ,,k-zás” (nevezzük így) ugyanolyan rossz szokás,
mint a nákolás, amiről érdemes leszokni.
Egyéb
Sok
bloggal ellentétben nálad viszonylag hosszú fejezetek lelhetőek fel, ami jó.
Viszont kissé tagolatlan, ami könnyen elriasztja a potenciális olvasókat, mert
ők csak egy hosszú, ömlesztett szöveget látnak. Így érdemes lenne jobban tagolnod.
Tagolás
alatt bekezdéseket értek. Ha a szövegen belül egy újabb témába kezdenél bele,
ami nem kapcsolódik szorosan az előző sorokhoz, bátran nyomj egy entert!
Láttam, hogy próbálkozol, ami biztató.
Továbbá
érdemes lenne sorkizártra venned a szöveget, úgy kissé rendezettebb, egységesebb
kinézetet kapna. Persze ha a párbeszédeket nagyon széthúzza, azok inkább maradjanak
balra zártak.
Összegzés
A
történet nagyon tetszik, teljesen bele tudtam élni magam. Kiváló íráskészséggel
rendelkezel, és ha még a helyesírásra is odafigyelsz, sok olvasóval
gyarapodhatsz. Ruta történetét pedig legszívesebben kötelező olvasmánnyá
emelném minden Éhezők Viadala rajongó számára.
Köszönöm szépen a szép szavakat, és örülök, hogy ennyire tetszett, nem gondoltam volna.
VálaszTörlésMegfogadom a tanácsaidat, a design rendelés pedig úton van :)
Köszi: Lara
Nagyon szívesen :-) Drukkolok neked, és már izgatottan várom a következő fejezetet.
Törlés