2015. július 23., csütörtök

Kelley Armstrong: A leszámolás - Sötét erő trilógia #3

Vigyázat! Az előző részre nézve spoilert tartalmazhat!

Sokkal másabb befejezést képzeltem a sorozathoz. Egy viszonylag nyugis mentőexpedíciót az Edison-csoportnál rekedtekért és, hogy Cholé eldönti, kit is szeret valójában. Na, ebből csak az egyik valósult meg. A másik pedig sokkal jobbra sikerült, mint képzeltem.

Kelley Armstrong nagy sikerű Sötét erő trilógiájának hihetetlenül izgalmas befejezése.
A tizenöt éves Chloé Saunders hétköznapi életet szeretne élni. Nem adatik meg neki. Chloé ugyanis genetikai módosítás áldozata, olyan nekromanta, aki akarata ellenére képes felébreszteni a holtakat. Chloé, és hasonszőrű, különleges „tehetséggel” megáldott (vagy inkább elátkozott?) társai az életüket mentik a pokoli szervezettől, amelyik létrehozta őket.
És, ha mindez nem elég, Chloé gyengéd érzései a testvérpár – Simon, a kedves varázsló, és bátyja, Derek, az annyira nem kedves vérfarkas – iránt összezavarják a fejét. Ráadásul az a szörnyű gyanúja, hogy szíve mindinkább a vérfarkas felé hajlik…
Kétségtelenül nem hétköznapi történet!

Az első kötetben még nem, a másodikban már kicsit, a harmadik könyvben pedig már nagyon piszkálta a csőrömet, hogy a főszereplő gyerekek rendkívül fiatalok ehhez a történethez, mindössze 15-16 évesek. Ahelyett, hogy a gimnázium padjait koptatnák, éles töltények, kések és a halál elől kell futniuk. Ilyen fiatal gyerekeknek adnak kérdezés nélkül távolsági buszjegyet, és fényes nappal a kutya sem kérdezi meg tőlük, miért nem iskolában vannak. Nekem, mint európainak, elég furcsának tűnik az a szabadság, amit Amerikában megkapnak a tinédzserek. De visszatérve az eredeti témához, szerintem sokkal átérezhetőbb lenne a történet, ha a szereplők 1-2 évvel idősebbek lennének.

Ez a része a trilógiának főleg a bizalmon, az áruláson és a szövetkezésen alapul. Simonék sosem tudhatják, kiben bízhatnak, ki besúgó, ki ellenség és ki barát. Így még vendéglátójukhoz, Andew-hoz és társaihoz is fenntartásokkal viszonyulnak, főleg Derek. Az pedig, hogy Margaret és Russel nem hisz nekik, csak olaj a tűzre. Így kénytelenek a saját kezükbe venni az irányítást.

,,-Jelenleg senki másban nem bízom igazán, csak benned és Simonban! Nem hiszem, hogy Andrew rosszban sántikál. Ha ezt gondolnám, már nem lennénk itt. Viszont nem kockáztatok, főleg, ha magunk is rábukkanhatunk a válaszra!"

Az érzelmekre, így a szerelemre is nagyobb hangsúly kerül. Simon valóban több szeretne lenni Cholé számára, mint barát, de, ahogy a fülszövegben is olvasható, a lány szíve inkább Derek felé húz. Viszont a vérfarkas látszólag nem érez ,,úgy" nekromanta társa felé, ahogy azt ő szeretné. Az írónő csinos kis szerelmi háromszöget alakított ki. De vajon melyik csúcs fog kiesni a végén?

„Derek körbenézett, mintha keresne valamit, aztán lekapta a pólóját. Igyekeztem, hogy a szemem nehogy elkapjam róla. Nem mintha rosszul festene póló nélkül, ellenkezőleg, úgyhogy pont ezért nem akartam… Mégis, az az igazság, hogy sokkal jobb, ha a barátok teljesen fel vannak öltözve!”

Ahogy a trilógia végén összehasonlítottam Cholé első és harmadik kötetbeli énjét, rájöttem, hogy jelentős jellemfejlődésen ment keresztül. Míg nem tudott valódi mivoltáról, a gimnazista lányok szokásos kicsinyes problémái foglalkoztatták. Mikor kiderült, milyen képességgel is bír, először mindent megtett volna, hogy visszakapja régi életét. Mikor ez nem sikerült, gyakran segítségül hívta képzelőerejét, hogy el tudja viselni a valóságot. Utána rájött, hogy ez nem egy film, az élete soha nem lesz már olyan, mint volt. Elfogadta ezt, a jövőre koncentrált és lám, mi lett belőle. Egy erős fiatal lány, aki bármit megtenne szeretteiért, egy lány, aki soha nem adja fel, hanem küzd.


„Mert ez az, amit akarok. Ez a srác. Ez az élet. Ez a Chloé. Bár soha nem kaphatom vissza a régi életem, már nem érdekel. Boldog vagyok, és biztonságban. Pontosan ott, ahol lenni akarok.”

A leszámolás egy remek befejezése egy kiváló sorozatnak. Az olvasás minden percét élveztem, és nagy valószínűséggel egy újabb kedvencet avattam.

Már olvastad? Írd le Te is, mit gondolsz a könyvről! A véleménynyilvánításról további információkat Az oldal működése menüpontban találsz.

2 megjegyzés:

  1. Nekem is végig az volt az érzésem, hogy túl fiatalok. :) Viszont annyira szerettem Dereket! Az egyik legkülönlegesebb fiú főszereplőnek tartom, akiről valaha olvastam. Nagyon tetszik az oldal és a véleményezésed is. Lényegre törő és őszinte. :) Csak így tovább!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! Huh, reméltem, hogy nem csak én éreztem így. :D Derek tényleg nagyon különleges. ;)

      Törlés