Kasie West: A távolság relatív

Ez a bejegyzés a Prológus Kasie West miniprojektjének keretein belül látott napvilágot. A könyvet köszönöm a Menő Könyvek kiadónak!

A nyár a tökéletes időpont arra, hogy fiataloknak szóló romantikusokat olvassak. Megfigyeltem magamon, hogy minden más évszakban hajlamos vagyok inkább a fantasy történetek felé nyúlni, de nem nyáron. A Menő könyveknél nemrég megjelent Kasie West egy újabb regénye, A távolság relatív, és mivel még nem olvastam az írónőtől, gondoltam, adok neki egy esélyt.

A tizenhét éves Caymen Meyers úgy tanulmányozza a gazdag embereket, akár egy tudományos kísérletben, és sok évi megfigyelés után biztos benne, hogy csak egy dologra jók: pénzt költeni olyan felesleges holmikra, mint az anyukája boltjában árult porcelánbabák.

Így amikor Xander Spence besétál a boltba, hogy a nagymamájának vegyen egy babát, elég egy pillantás, hogy Caymen megállapítsa, a fiú eszméletlenül gazdag. Bár a fiú vonzó, és ő az első, aki tényleg felkelti a lány figyelmét, Caymen elég okos ahhoz, hogy tudja, nincs esélye a fiúnál. Hiszen ha mást nem is tanult az anyukája intelmeiből, azt igen, hogy a gazdag emberek figyelmét nehéz felkelteni. Ám Xander ezentúl gyakran megjelenik az üzletben, dacára a lány erőfeszítéseinek, hogy elriassza. Caymen pedig, legnagyobb rémületére, élvezni kezdi a fiú táraságát.

Tudja, hogy az anyukája nem jöhet rá a dologra – nem fogadná el. Jobban szeretné, ha Caymen a helyi, csóró rockerfiúval lógna. Amikor Xander odafigyelése és kedvessége már éppen meggyőzné a lányt, hogy a gazdagság nem jellemhiba, ráébred, hogy a pénz sokkal nagyobb szerepet játszik a kapcsolatukban, mint gondolta volna. És hogy Xander nem az egyetlen, akiért aggódnia kell.

Eredeti cím: The Distance Between Us

Megjelenés éve hazánkban: 2018

Eredeti megjelenés: 2013

Kiadó: Menő Könyvek

Kiadói sorozat: -

Oldalszám: 304

Megveszem!

Amit első pillantásra szerettem a Kasie West könyvekben, mind a külföldi, mind a magyar kiadásokban, a borítók voltak. Imádom, hogy mindegyik visszatükrözi azt a fiatalos, friss szerelmes hangulatot, ami a történeteket is jellemzi. És a címek betűtípusa is nagyon hasonlít egymáshoz, ha az amerikai és magyar kiadásokat nézzük, amiért plusz pont jár. Szeretem, ha ránézek egy könyvre, és már a borító stílusából tudom, hogy ó, ez bizony XY író műve.

Amikor elolvastam a fülszöveget, kicsit megijedtem, hogy micsoda klisé sztori lesz az egész, vajon fogom-e szeretni, vagy az agyamra fog menni. Nos, maga a cselekményszál tényleg nem túl eredeti, már a könyökén jön ki annak, aki jó pár ilyen regényt elolvasott, mint szerény személyem. DE! És itt szerettem bele a könyvbe – úgy van megfogalmazva a történet, hogy egyszerűen nem veszed észre a kliséket, annyira belemerülsz és magával ragad a hangulat, ez egész lendülete, hogy csak többet és többet szeretnél, amíg rá nem jössz, hogy már az utolsó oldalnál tartasz. Ez a regény nagyszerű példa a kevesebb néha több elvre, ugyanis nem volt túlragozva a sztori, egyszerűen volt tálalva minden, gyors, tiszta befejezést kaptunk, amivel engem újra és újra megnyert magának az írónő.

forrás

A szereplőket egytől egyig imádtam, mégpedig azért, mert sok olyan problémával is küzdöttek, ami az én életemben is napi szinten előfordul, így mélységesen egyet tudtam érezni velük.

Caymen egy rendkívül szarkasztikus személyiség, egyedi humorral, ami egyenes út a szívembe, mert mindig kapható vagyok pár fárasztó viccre. Nem sokat szokott eljárni otthonról, és elég szűk a baráti köre, amiben szintén hasonlítunk. Azt leszámítva, hogy az én életemben nem valószínű, hogy egyhamar felbukkan egy kőgazdag, jóképű srác, aki odáig és vissza van értem. Ami tetszett a karakterében, hogy mennyire életszerűen volt megformázva. Bár a bababolt és édesanya álma alá rendelte magát, tehát nagymértékben önfeláldozó volt, mégis volt önző oldala is, amikor inkább a saját érdekeit nézte az adott szituációban. Mert valójában mind így működünk, nem igaz?

Xanderrel legjobban a saját útjának keresése tekintetében éreztem együtt. Akármilyen legyen is a társadalmi státusza, az önmegvalósítás vágya mindenkiben ott van, és szeretné megtalálni a neki megfelelő utat, szakmát, amiben jól érezheti magát élete hátralevő részében. Lassan én is végét járom a gimis éveimnek, szóval pontosan tudom, mit érzett Xander, amikor a szüleinek volt egy elképzelése, de ő nem volt biztos benne, ő maga mit szeretne.

A távolság relatív egyik legnagyobb előnye, amiért bárki meg tudná szeretni, aki olvassa, hogy nagyon könnyű a saját életünkre reflektálni a szereplőkkel történteket, így közel érezhetjük magunkhoz a történetet. Ezen kívül humoros és olvastatja magát, amelyek megint csak egy jó könyv jellemzői. Én nagyon élveztem a regény olvasását, és csak ajánlani tudom azoknak, akik szeretik a fiatalos szerelmi történeteket.