Ez a könyv még csak az előszele volt a robbanásnak. A szél, amely
elsuttogja, hogy a történetben több rejlik, mint azt a fülszöveg alapján
gondolnánk.
Olykor tényleg nagy terhet jelent egy rejtélyekkel teli családban élni. A 16 éves Gwendolyn legalábbis meg van győződve erről. Amíg egy napon egyszerre – mint derült égből a villámcsapás – a 19. és 20. század fordulóján nem találja magát, és világossá nem válik számára, hogy ő maga a legnagyobb rejtély a családban. Amit viszont még csak nem is sejt: az időutazások alatt kerülendő a szerelem. Mert ettől aztán tényleg a feje tetejére áll minden!
Éld át te is Gideon és Gwen kalandjait, akik szerelmükkel áttörnek az idő korlátain!
Eredeti cím: Rubinrot
Sorozat: Időtlen szerelem
Megjelenés éve hazánkban: 2010
Eredeti megjelenés: 2009
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.
Kiadói sorozat: Vörös Pöttyös
Oldalszám: 366
Ez a kötet az előkészítőrész volt. Megismerhettük benne
Gwendolyn-t és családját, az időutazók világát, a küldetést, a múltat és a
jelent. Titkok és rejtélyek közt utazhattunk, és bár némelyikükről lerántottuk
a leplet, a legtöbbet még mindig homály fedi.
Már az is egy kisebb tortúra volt, amíg kiderítettem, hogy a
Montrose családban ki kinek a kicsodája. De összejött. Persze arra, hogy a
könyv végén ott van a szereplők felsorolása leírással, kicsit későn jöttem rá.
De térjünk vissza az elejére.
A történet ott kezdődik, hogy Gwendolyn úgy gondolja, ő csak egy
közönséges lány. Benne nincs semmi különleges, nem úgy, mint Charlotte
unokatestvérében, hiszen mindenki szerint ő örökölte a családi időutazógént.
Így miközben Charlotte vívás, zene, tánc, és még ki tudja, milyen órákon vesz
részt, Gwendolyn legjobb barátnőjével filmet néz, vagy a házival küszködik. De
egy nap, amikor gyanútlanul elindul cukorkáért a boltba, a látszólag átlagos
lány világa a feje tetejére áll. Hirtelen az 1900-as évek elején találja magát.
A temportálás megismétlődik még aznap este, és másnap a z iskolában is. Így
nincs más választása, mint szólni az anyukájának. Aki bevallja, hogy trükközött
Gwendolyn születési dátumával, annak reményében, hogy így nem a lánya örökli
ezt a különleges képességet. Ráadásul Maddy néni látomása is elég aggasztó…
-Én semmit sem teszek azért,
mert kell – jelentette ki, és hirtelen az ablak felé fordult. Vagyis felém.
Vissza akartam húzódni a függöny mögé, de ijedtemben kővé dermedtem.
Hiszen ez lehetetlen!
A lány arca az én arcom
volt. Rémült önmagammal kellett szembenéznem!”
Az időutazó szál, meg kell, hogy mondjam, elég bonyololult
(legalábbis elsőre az volt), de megpróbálom érthetően leírni. A világon
összesen 12 időutazó van, volt, és mindig is annyi marad. Ők nem egyszerre
élnek, hanem elszórva a történelemben, és a jelenben. Egy úgynevezett gén
öröklődik, és akiben az megvan, az képes utazni az időben. Ez mindössze csak
két, a Montrose és a de Villiers családban fordul elő.
Létezik egy Őrzők rendje nevű titkos szervezet, ami az ilyen
emberek felkutatásával és támogatásával foglalkozik. Ennek a csoportnak tagja
néhány rendkívüli tudós (köztük Newton is), akik képesek kiszámolni az
időutazók születési dátumát. Na, én itt akadtam ki először. Hogy lehetséges,
hogy ki tudják számolni, mikor születik a következő időutazó, miközben nem is
tudják, hogy a génállománya miben különbözik a többi emberétől? Mert nem
tudják, az is csak egy feltételezés, hogy valamilyen gén öröklődik.
A szerelmi szál ebben a részben még elhanyagolható. Bár a végén
már nagyobb szerepet kap, miután megismertük a regény világát. Szerintem itt
egy szerelmi háromszög van kialakulóban. Ugyanis Gwendolyn biztos, hogy
szerelmes Gideonba. Valószínűleg Charlotte sem közömbös a fiú iránt, aki pedig
egyszerre fűzi mindkét lányt. Úgy tudom elképzelni, hogy Gideonban most az a
folyamat játszódhat le, mint amikor egy hősnőnek két teljesen különböző fiú
közül kell választani, csak persze ez esetben fordítva. De vajon kit szeret
jobban? Charlotte-ot, akivel együtt nőtt fel? Vagy a lányt, aki szélviharként
robbant be az életébe, de mégis van benne valami magával ragadó?
Gwendolyn kitartása szerintem példa értékű. Én biztos nem bírnám
ezt a herce-hurcát, már rég kiborultam volna. Mondjuk, azon csodálkozom, hogy
élvezi a történelem órákat, még sem sok ragadt meg belőle neki. Azért viszont
jár neki a plusz pont, hogy mindent megoszt a legjobb barátnőjével.
„- Üdv, Gwendolyn vagyok, és
a jövőből érkeztem. Bizonyítékként nézze meg ezt a cipzárt! Fogadni merek, hogy
még fel sem találták, igaz? Mint ahogyan a lökhajtásos repülőgépet, a
televíziót, és a hűtőszekrényt sem…
Legalább megpróbálom. Nagy
levegőt vettem, és elindultam a bejárati ajtó felé.”
Gideon ebben a részben nem valami szimpatikus – legalábbis nekem.
Azt leszámítva, hogy egyszerre két lánynak csapja a szelet, még arrogáns és
öntelt is. Ő Mr. Úgyismindentjobbantudok. Bár vannak kifejezetten jó pillanatai
is. Nos, nem tudom. Ahhoz képest, hogy milyen a családi háttere… egyelőre marad
a gyanús személyek csoportjában.
Ha már gyanús személyek – Gwendolyn anyjával, Grace-szel
határozottan nem stimmel valami. Először is, ott van az a hazugság szagú
szülési történet. Másodszor, nem hajlandó elárulni, miért olyan bizalmatlan az
Őrzők körével kapcsolatban. A titkok sűrű köde lengi körül ezt a nőt, szóval
tőle még nagy dolgokat várok.
Összességében szerintem ez egy eléggé jól felépített világgal,
sok-sok, a háttérben lappangó titokkal, érdekes karakterekkel rendelkező
regény. Már nagyon várom a második részét. Hamarosan arról hozok értékelést.
Már olvastad? Írd le Te is, mit gondolsz a könyvről! A véleménynyilvánításról további információkat Az oldal működése menüpontban találsz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése