Az írónőtől már olvastam korábban a Calderon című könyvét, amivel sikerült kilóra megvennie engem, így hát nem is volt kérdés, hogy a stílusomhoz egy kicsit közelebb álló, ifjúsági fantasy regényét is elolvassam. A fél Prológus társasága esküdött rá, hogy tetszeni, fog, és láss csodát, megint igazuk lett!
Mia Anne tizenhat
éves, és nem túl lelkesen Pestre költözik apja munkája miatt.
Egyik éjjel azonban
különös fantasy világgal álmodik, ahol ő egy mágus, és onnan kezdve álmában egy
helyes, pimasz lovagot bosszant.
Bele lehet zúgni
valaki állába?
Kósza csavargó
kölyökből lett lovag, semmi kedve egy lányba beleszeretni, és feladni a nehezen
kiküzdött életét. Ám nyugtalanítja a szemtelen varázslólány, túl sokszor
kalandoznak felé a gondolatai.
Legszívesebben sose
látná őt viszont, de a lány hatalmas veszélyben van, két világ akarja holtan
látni.
Mitől férfi a
férfi, és lovag a lovag?
Amon, az apa,
világhírű agykutató zseni, ám nincsenek érzelmei, és a gyereknevelést is
könyvekből oldja meg. Budapestre rendelik, Közép-Európa legnagyobb titkos
laborjába, a négyes metró alá, ahol a katonaság kétségbeesetten próbálja
megakadályozni a két világ között lévő mágikus Fal átszakítását.
De ki lehet az
ellenség? Mi erősebb, a mágia vagy a tudomány?
Megjelenés éve hazánkban: 2015
Eredeti megjelenés: 2015
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadói sorozat: Vörös pöttyös
Oldalszám: 376
A stílus ezúttal is fantasztikussá tette az olvasásélményt, imádom,
ahogy az írónő minden apró, hétköznapi dologból fergeteges poént tud kreálni.
Fiatalos volt, mégsem erőltetett, nagyszerűen passzolt mindkét világ
stílusához, és olvastatta magát a szöveg, alig tudtam letenni. Ritkán olvasok
ennyire vicces könyveket, viszont akkor azokról ódákat zengek, szóval
készüljetek fel a nyálcsorgatásra, mert ez egy hasonlóan kedvenc könyv lett. :p
A világfelépítésről nem tudom mennyit mondhatnék úgy, hogy ne lőjek le
túl nagy poénokat, de mivel a történet félig a mai emberi világban játszódik,
félig pedig egy mágikus helyen, nagyon érdekes volt, ahogy On Sai megragadta,
és használta az emiatt keletkező különbségeket. Inkább a szokások, mint a
helyszínek és történelem felépítésére koncentrált az írónő, (de természetesen
azokat a pontokat sem ugrotta csak úgy át, ott is fognak még egyeseket
meglepetések érni) és én mindig is ezt a részét imádtam a legjobban egy fantasy
történetnek, szóval nem is lehettem volna boldogabb.
A cselekménytől, bár elég sok fantasy regényt olvastam már eddigi
rövidke életem alatt, leesett az állam. Soha az életben nem gondoltam volna,
hogy a címből és a fülszövegből kiindulva egy ennyire összetett, izgalmas és
csavaros történet kerekedik. Becsapósan kezdünk, pont, amikor az olvasó már
elhiszi, hogy egy laza kis romantikus fantasyval van dolga ifjúsági verzióban,
leszakad az ég és a felrepedt földből a kénköves pokol legmélyebb bugyraiból
ugrálnak ki az ördögök, hogy röhögjenek egy jót a naivitásodon. Tessék felkötni
a gatyát emberek, jobb lesz kapaszkodni, ugyanis nem kizárt, hogy többször is
váratlan helyzetekkel kell szembenéznünk utunk során.
Feldobta a hetemet a tény, miszerint egy igazán különleges főszereplő
lánnyal van dolgunk. A helyzet iróniája, hogy bár Budapesten játszódik a
regény, mégis egy amerikai szemével nézve látjuk a dolgokat, és szerintem már csak
ezért megéri elolvasni a könyvet. Továbbá nem elhanyagolandó az a tény sem,
miszerint egyetlen Mia Anne-ünk nem egy tipikusan átlagos lány: édesapja
világhírű tudós, aki eddig nem sok jelet mutatott emberi érzelmek létezésére
apró kis lelkecskéjében, egyébiránt nincs teljesen minden rendben a lánnyal
egészségügyileg. Ennek ellenére mégis egy igazán erős személyiség, aki nem riad
meg sem e-, sem pedig másvilági fenyegetésektől, mindössze rittyent magának egy
csodacsapatot, és indulhat a banzáj.
Kósza lovagon rengeteget nevettem, a kissé világtalan, mégis jószándékú
személyiségével nagyon együtt tudtam érezni. Nem egy tipikus álom könyves pasi,
de ha élne, mindenképp a közeli barátaim között szeretném tudni, ki tudja,
mikor jön kapóra néhány jó kis sebtében megtanult anime-stílusú harcmozdulat,
esetleg a makrancos lova, aki mindig a nyomában jár.
Éltem-haltam a könyvért, minden sorát élvezettel olvastam, szinte már fizikai
fájdalmat éreztem, amikor le kellett tennem, arról nem is beszélve, amikor
szomorúan realizálnom kellett, bizony, eddig tartott a történet. Mindenkinek
tudom ajánlani, aki kicsit is szereti a vicces, fiataloknak fiatalokról szóló
könyveket, és nem riad vissza egy csöpp mágiától sem, garantáltan emlékezetes
olvasmány lesz a regény.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése