A bejegyzés a Prológus Diktatúrák hetének keretein belül látott napvilágot. A könyvért külön köszönet a Libri Könyvkiadónak! |
Sosem olvastam, még csak hasonló könyvet sem, mielőtt Zsebi felhívta
volna a figyelmem Homonnay Gergely regényére. Először kicsit szkeptikus voltam,
de miután jobban utánajártam, lényegében miről is szól a történet, úgy
döntöttem, annyira csak nem lehet rossz, ha ennyien odavannak érte, miért ne
adjak neki én is egy esélyt?
Erzsébet
Fenevadova minden idők legnagyobb
celebritása. Egy
igazi bundás királynő, szőrös fülű, bajszos díva, szupermodell, politikai szakkommentátor asszony… Sokoldalúsága szinte
felsorolhatatlan, bölcsessége káprázatos – többek között ezért is
teljesen jogos várományosa az elnök asszonyi posztnak.
Hívei tudják, hogy életük Erzsébet
útmutatásai nélkül mit sem érne. Nagyságát gyakorta versben is megéneklik, az
írástudatlanok pedig Erzsébet kifinomult ízlésének eleget téve tonhalban
fejezik ki mélységes tiszteletüket.
Erzsébet jelenleg Budán, a Hotel
Wardrobe Wellness Superior***** Elnöki Lakosztályában él. Sajnos szingli.
Pillanatnyilag csak egyetlen, hozzá méltatlan udvari szolgálója, Gergely,
próbálja megteremteni a kivételes nagyságához illő körülményeket.
"A
szépség nem az arcodon van, nem is a mosolyodban, de még csak nem is a
szívedben. A szépség a bundádban van, a tappancsod párnácskáiban és a bajszod
végében, ahogy pöndörödik, és ami csiklandozza a másikat – akár egy életen át.
Erzsébet
Fenevadova
Eredeti cím: Puszi, Erzsi!
Megjelenés éve hazánkban: 2016
Eredeti megjelenés: 2016
Kiadó: Libri Kiadó
Kiadói sorozat:
Oldalszám: 188
Mielőtt bármihez is hozzákezdenénk, le kell szögeznem, hogy imádom a
borítót. Igen, egyrészt, mert lány vagyok, és egy dagi cica csücsül a könyv
elején. De! Ezen kívül az is közrejátszik a dologban, hogy szerény véleményem
szerint nagyon jól eltalálták, hogyan tükrözzék magát Erzsi személyiségét és a
történetét is. Elvégre a maga világában, és úgy tűnik, nem is olyan lassan a
miénkben is, olyan sztár, aki megérdemli, hogy vörösszőnyegen tálalják neki a
tonhalat.
Amin a legjobban meglepődtem, és ami miatt hatalmas kedvencemmé vált a
könyv, az a sajátos, kicsit ironikus humora volt. Emlékszem, éppen csak két
oldalt olvashattam el az első fejezetből, amikor már furcsán néztek rám a
többiek a kocsiban, mert a letörölhetetlen vigyor mellett néhány hangosabb
nevetést sem tudtam magamban tartani. Szavamat adom, hogy ha vidám, nevetésre
késztető olvasmányt keresel, Homonnay és Erzsi párosa lesz a legjobb választás,
ami csak szóba jöhet.
Bevallom őszintén, sosem voltam egy macskás ember, bőven elég volt
számomra az a két nap egy egész életre, amikor a szomszéd két cicáját
pesztrálhattam. Meg kell mondjam, nem szereztem túl jó emlékeket a
jelenlétükben. Ennek ellenére, ha felajánlanák, hogy Erzsit fogadjam örökbe,
gondolkodás nélkül vágnám rá az igent, és már rendelném is a kartonnyi
tonhalat, miközben a másik kezemmel az úriasszony fekhelyéül szolgáló paplant
vasalnám.
Annyira ötletesnek találtam, ahogy egyszerű, mindennapi dolgokat, amiket akármelyik macska csinál egyedülállónak, és emberszerűnek tudott feltüntetni az író. A könyv végén már teljesen olyan érzés fogott el, hogy nem is egy állat a narrátor, hanem egyenesen Erzsébet királynő kicsit pesszimistább, törpe verziója.
Annyira ötletesnek találtam, ahogy egyszerű, mindennapi dolgokat, amiket akármelyik macska csinál egyedülállónak, és emberszerűnek tudott feltüntetni az író. A könyv végén már teljesen olyan érzés fogott el, hogy nem is egy állat a narrátor, hanem egyenesen Erzsébet királynő kicsit pesszimistább, törpe verziója.
Mert az úriasszony alkatát bármelyik Victoria Secret modell megirigyelhetné :D forrás |
Ami szintén újdonságként hatott rám olvasás közben, az a fejezetek
voltak. Megszoktam, hogy ha regényről van szó, akkor egy, összefüggő sztorit
mesél el, ezzel szemben a Puszi, Erzsi! Rövidebb, különböző, mégis egy kalap
alá tartozó epizódokat mesélt el királynői életéből. És talán pont ez volt, ami
miatt sosem tudtam letenni, kíváncsi voltam, mi más történhet még önkényes
főszereplőnkkel, amit még nem láttam. Mert bizony, ha azt hitted, hogy egy macska
élete unalmas, óriásit tévedtél. Az alatt a néhány év alatt, amit elmesél az
első részben, több dolgot vitt véghez, mint én a 17 éves fejemmel.
Egy szó, mint száz, fülig beleszerelmesedtem Erzsibe, és a könyv
egyedi, kacagtató stílusába. Életkortól függetlenül tudom ajánlani bármilyen
vidámságra vágyó egyénnek, aki nem riad vissza egy kis macska-diktatúrától.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése